Transzferárazás Magyarországon
A transzferárak kérdésköre a kapcsolt felek között alkalmazott ármegállapítással foglalkozik. A határokon átnyúló vállalatközi tranzakciók száma egyre nõ és az ügyletek is egyre bonyolultabbá válnak. Magyarország egyre inkább integrálódik az Európa Unió piacába, a nemzetközi társaságok mind gyakrabban választják országunkat közös szolgáltató központok, közép- és kelet-európai elosztó központok, bérmunkát végzõ, illetve egyéb gyártó központok, valamint nemzetközi holdingtársaságok helyszínéül.
A globalizáció és az egyre terjedõ új üzleti konstrukciók innovatív transzferárazási megoldások kialakítására ösztönzik a multinacionális cégeket. A szigorúbb büntetések, az új dokumentációs elõírások, az adóhatóságok közötti fokozott információcsere, az adóellenõrök folyamatos továbbképzése és specializálódása csak néhány eszköze az adóhatóságoknak ebben a mára már kialakult “globális árbevétel-versenyben”. A nemzetközi trendekkel összhangban az adóhatóság évrõl évre nagyobb hangsúlyt fektet a transzferárak vizsgálatára. Mindennek eredményeként a transzferár dokumentáció elkészítését támogató tanácsadás mellett elõtérbe került több olyan – a transzferár vizsgálatokhoz kapcsolódó – szolgáltatás, mint a kapcsolt ügyletekhez köthetõ adótervezés, illetve a transzferárakból eredõ adókockázatok minimalizálására alkalmas, a feltételes adómegállapításhoz hasonló elõzetes ármegállapítási kérelmek (APA) készítése.
Az adóhatóság jelenlegi vizsgálatai már nem csupán a transzferár dokumentációk meglétének ellenõrzésére irányulnak, hanem arra is, hogy a dokumentációk teljesítik-e a vonatkozó PM rendelet formai elõírásait (formai vizsgálat) és hogy a kapcsolt ügyleteket piaci áron kötötték-e (tartalmi vizsgálat).
A tapasztalataink alapján a revizorok továbbra is elõszeretettel sújtják bírsággal a határidõn túl készített, hiányos, pontatlan dokumentációkat és a szokásos piaci árat bemutató számítások eredményét is szigorúbban vizsgálják. Az APEH ellenõrzési gyakorlata a következõ ügyleteket kísérheti kiemelt figyelemmel a következõ években:
- veszteséges, vagy minimális nyereséget elérõ ügyletek;
- csoporton belüli szolgáltatások (menedzsment-, biztosítási-, stb. díj);
- royalty, licencdíj fizetés;
- hitel-, és kölcsönügyletek, cash-pool rendszerek;
- kiemelkedõen nagy összegû tranzakciók;
- üzletrész átadások, átszervezések
